A napokban megjelent hiánypótló könyv azt is megmutatta, mekkora munka lesz összeszedni a belső elhárítás alacsonyabb rangú tisztjeinek, illetve a többi csoportfőnökség állományának az adatait.
Lehet, hogy a lakás, ahol most ezt a cikket olvassa, titkos állambiztonsági találkozók helyszíne volt. Az is megeshet, hogy olyan lakásban él, ahonnan a gyanús, rendszerellenes személyeket kukkolták néhány évtizeddel ezelőtt. Budapest egészen más képet ölt, ha a titkosszolgálatok szemével nézzük – erre hívja fel a figyelmet rendhagyó útikalauzával Tabajdi Gábor. A szerző rengeteg abszurd és izgalmas esetet osztott meg velünk Örkény híres köpésétől kezdve, Antall József Kádárnak írt levelén keresztül egészen egy homoszexuális titkosrendőr lebukásáig.
A demokratikus intézményrendszer felszámolása 1945 után magával hozta az átláthatatlan, diktatórikus szervezetek bővítését. Az ezekhez kapcsolódó épületek térbeli elhelyezkedése mára többnyire a feledés homályába tűnt. A kommunizmus áldozatainak emléknapján – az Államvédelmi Osztály (ÁVO) és az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) országos ingatlanhálózatának kiépítését idézzük fel.
A történeti köztudat alig tartja számon a Jászai Mari téren álló Képviselői Irodaház előtörténetét. Pedig az ingatlan a kommunista diktatúra több jelentős intézményét is magában foglalta. A Duna-parti épületbe hatvan évvel ezelőtt költözött be a Péter Gábor vezette Államvédelmi Hatóság. Itt a 9 milliós ország több mint 1 millió polgáráról vezettek kartotékokat.
A történész legújabb kötetében összeállította a kádári belső elhárítás, a hírhedt III/III központi állományának listáját, könyvében mintegy 600 nevet és életrajzot közöl.
Kell-e tudnom arról, hogy melyik diktatúra üzemeltetett kínzókamrát, pártirodát, vagy atombunkert a hálószobámban, nappalimban, pincémben? Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor szerint kell, ezért könyvbe gyűjtötték a különféle diktatúrák budapesti helyszíneit. Hátborzongató és kötelező.
